A Reacty Digital kutatása alapján a teljes- vagy részmunkaidős munkavállalók 37 százalékának volt lehetősége az otthoni munkavégzésre január végén. A budapestiek, illetve a felsőfokú végzettséggel rendelkezők az átlagnál nagyobb arányban vették ezt igénybe, akár a hét minden napján távmunkában dolgoztak. A vezető, illetve a beosztott értelmiségi munkakörben dolgozók harmada élt a folyamatos távmunka lehetőségével, míg a szakmunkások 90 százalékának egyáltalán nem volt lehetősége az otthoni munkavégzésre. Utóbbiak között vannak legnagyobb arányban azok, akik a járvány lecsengése után sem dolgoznának home office-ban, feltételezhetően elsősorban munkájuk jellegéből adódóan.
A menedzserek a jövőben legszívesebben 3 vagy 5 napot, míg a beosztott értelmiségiek 2 vagy 5 napot dolgoznának otthonról. Vegyes munkarend esetén elsősorban a 2:3 arányú felosztás népszerű, tehát két napot otthonról, hármat az irodából, vagy fordítva. Sem a csupán heti egy napos távmunka, sem a heti egy napos irodába járás nem számít kedvelt felállásnak. Megfigyelhető, hogy sokan a jelenlegihez hasonló rendben dolgoznának tovább a járvány elmúltával is. Azaz, aki most három vagy több napot otthonról dolgozik, az a későbbiekben is szívesen végezné a munkáját akár teljesen távmunkában, míg azok, akik jelenleg heti 1-2 napot vannak otthon, azok a jövőben is preferáltan két napot szeretnének home office-ban lenni. A többségében távmunkában dolgozók az átlagnál kevésbé érzik stresszesnek a munkájukat; 32 százalékuk jelezte, hogy az egyáltalán nem megterhelő számára mentálisan, míg a home office lehetőségekkel nem rendelkezők esetében ez az arány csak 18 százalék.