Fogyasztás egy válságos időszakban

Az utóbbi években sorra érnek minket a válságok, melyek hatása a hétköznapokban is érzékelhető: nem kapható valami a boltban, vagy csak lényegesen drágábban, mint ahogyan azt megszoktuk. Hogyan viselkedik a fogyasztó ebben a gazdasági környezetben? Őrült költekezésbe kezd, hogy felhalmozzon, amit és amíg még lehet, vagy inkább takarékoskodik? A Reacty Digital két évet is felölelő összehasonlító kutatása ezt a kérdést vizsgálta.

A KSH adatai szerint az átlagos éves infláció 2022-ben 14,5 százalék volt, ezen belül az élelmiszerárak növekedtek leginkább (26 százalékkal) az előző évhez képest. „A magyar fogyasztók közvetlenül érzékelik ezt a vásárlásaik során, többségük nagyon negatívan éli meg, és emiatt elterjedtté váltak a különböző spórolási szokások olyan társadalmi körökben is, ahol ez korábban kevésbé volt jellemző.” – összegzi Szeles Péter, a Reacty Digital ügyvezetője.

Spórolási szokások

A 18-79 éves lakosság háromnegyede nagyobb értékű vásárlás előtt mindig alaposan tájékozódik, különösen igaz ez a diplomásokra és a nyugdíjasokra, míg a 30 év alattiak valamivel kevésbé körültekintőek, ha nagyobb kiadásról van szó. Tízből hatan-hatan próbálják termékek elhagyásával vagy olcsóbb termék választásával visszafogni a kiadásaikat. Olcsóbb, például sajátmárkás terméket leginkább a gyorsan forgó fogyasztási cikkek (ilyen mondjuk az élelmiszer) esetében választanak, míg a lakosság tizede minden területen a kedvezőbb árakat keresi. Ezek nem feltétlenül új stratégiák, ugyanakkor 2023 júliusában tízből hatan nyilatkoztak úgy, hogy az akciók, a leárazások fontosabbak számukra, mint fél évvel azelőtt.

pexels-pixabay-40751

„A rezsin is próbálnak spórolni a magyarok, bár a rezsiszabály módosítása nem érintette olyan súlyosan a lakosságot, mint ahogyan arra számítottak.” – emeli ki a szakértő. 2022 júliusában, amikor még nem módosítottak a szabályozáson, de már előre vetítették ezt, 56 százalék valószínűsítette, hogy változatlan fogyasztás mellett is növekedni fognak a rezsikiadásai. A 2023-as tapasztalatok szerint ez végül 35 százalékot érintett.

Online vásárlásnál is megvannak a spórolási technikák: a vásárlók több mint fele a legkedvezőbb árú átvételi módot választja és/vagy összevonja a rendeléseit, hogy spóroljon a szállítási díjon. Minden második vásárló úgy érzi, hogy online tudatosabban tud választani, hiszen több áruház ajánlatát is össze tudja hasonlítani, 42 százalék pedig igyekszik kevesebbet költeni online (is).

Fogyasztói csoportok

A Reacty Digital kutatása során három fogyasztói csoport rajzolódott ki. A fogyasztók körülbelül fele (1) racionálisan viselkedik ebben a helyzetben, alaposan tájékozódik vásárlás előtt, valamennyire igyekszik spórolni termékek elhagyásával, olcsóbb termék választásával, online vásárláskor a rendelések összevonásával vagy a legolcsóbb szállítási mód kiválasztásával, de nem viszi ezeket túlzásba.

A lakosság bő harmada (2) szorongó fogyasztóvá vált – vagy már eleve az volt – ebben a gazdasági helyzetben, sokkal jobban odafigyel a vásárlásai során, és sokkal negatívabban éli meg az inflációt, az árstopok kivezetését, mint mások. A harmadik fogyasztói csoport a (3) könnyed költekezők, akiknek az aránya egy év alatt (2022 júliusa és 2023 júliusa között) 23 százalékról 14 százalékra csökkent, azonos mértékben növelve ezzel a racionális és a szorongó csoport méretét is. „A magyarok mindig is árérzékenyek voltak, így ennek a különböző megnyilvánulásai nem okoztak meglepetést. Amiben valójában tetten érhető ez az elhúzódó válsághelyzet, az a könnyed költekezők arányának csökkenése.” – összegzi Szeles Péter.



Röviden a felmérés hátteréről: a Reacty Digital 1000-1000 fő bevonásával, 2022. júliusában és 2023. júliusában végezte kutatását. A felmérések a Véleményem Van (Veva.hu) online kutatási közösség tagjainak körében készültek. Az adatok nem, életkor, iskolai végzettség, valamint régió szerint reprezentálják a 18-79 éves hazai lakosság véleményét.

Share on